E heti interjúnkat Komárominé Fekete Natáliával készítettük.
Téma: kertészet
Mióta kertészkedsz komolyabban?
A szüleim és a nagymamám lelkes hobbi-kertészek voltak, ezért így nőttem fel. Mindig műveltünk konyhakertet, gyakorlatilag már gyerekként elsajátítottam minden tudást, ami egy falusi kert műveléséhez szükséges. 1995-ben költöztünk Bácsborsódra, azóta van saját kertem. 2008-ban a Kecskeméti Kertészeti Főiskola Kertészmérnöki Karán kertészmérnök diplomát szereztem. Bár soha nem dolgoztam kertészként, viszont hobbi szinten azóta is tevékenykedek itthon.
Milyen növényeket szoktál ültetni?
Alapvetően minden olyan növényt termesztek, amit egy falusi konyhakertben szoktak. Hagymaféléket, gyökérzöldségeket,borsót, babot, uborkát, tökféléket, különféle retkeket. Az idén telepítettem spárgát, de van a kertben rebarbara, torma, mángold. Jövőre tervezek ültetni batátát is. Kedvenceim a bogyósok és a piros színű gyümölcsök. Málna, eper, ribizli és szeder nélkül nem tudnám elképzelni a kertet. S végül a fűszer és gyógynövények: levendula, rozmaring, menta, citromfű, zsálya, borsikafű, körömvirág a teljesség igénye nélkül.
Milyen kertművelési technikákat alkalmazol? Mesélnél róluk röviden?
A hagyományos mellett permakultúrás ágyást, hügel kultúrás ágyásokat (bakhátas dombágyás), magaságyásokat alakítottunk ki. Dr. Gyulai Ivánnak sok videója van fenn a YouTub-on, amelyekből megismerhetjük az ásás és kapálás nélküli talajművelést. Én is ezeket az elveket követem a kert egy részében. Gyakorlatilag minden szerves anyagot komposztálok, vastagon beborítom a talajt komposzttal, odafigyelve a megfelelő szén-nitrogén arányra is, amely optimális esetben 70:30 %.
A hügelkultúra Németországból indult el a 60-as években. Egy domb alakú és formájú emelt ágyást készítünk, amelynek az aljára különböző vastagságú faágakat helyezünk, majd erre ráhalmozzuk a komposztálandó anyagokat (fűnyesedéket, konyhai hulladékokat, leveleket, tojáshéjat), majd a legvégén földet és mulcsot hordunk rá. A korhadó faágak és a különböző anyagok rothadása által folyamatosan tápanyagok szabadulnak fel. Ennek az ágyásnak nagyon jó a vízmegtartó képessége is, kevesebbet kell locsolni.
A permakultúra Ausztráliából származik, az 1970-es években dolgozták ki az alapelveit. Természetes anyagokra épül, a biodiverzitásra, a termőtalaj egészségének a megőrzésére törekszik, alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. A szerves trágya és a növényi maradványok komposztálásával javítva a talaj termőképességét. A talajforgatást és a kapálást teljesen mellőzi és a hasznos élőlényeket igyekszik a kertbe vonzani ez a módszer. Nagyon természetes hatást, rendezetlenséget kelt egy permakultúrás kert, amelybe az ember minimálisan avatkozik be. Sokféle növényt ültetnek, nem rendezetten, sorokba ültetve, mint egy hagyományos kertben, hanem úgy, mint a természetben.
Megemlíteném még az erdőkerteket is, amely egyre népszerűbb gazdálkodási forma. A természettel harmonikusan együttműködő, ellenálló ökoszisztéma alakul ki ezzel a módszerrel, amely jótékonyan hat a környezetre és a klímára is. Az egyre forróbb nyarak és a csapadékhiány miatt ennek a módszernek nagy potenciálja lehet a jövőt illetően. Leegyszerűsítve annyit jelent, hogy erdősávok között alakítanak ki művelt területeket.
A magaságyásoknak pedig az egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell hajolni. Akiknek fáj a derekuk, azoknak sem kell lemondaniuk a kertészkedés örömeiről.
Miért érték számodra és miért lehet mások számára az?
Az egész heti irodai munka után jót tesz fizikailag és pszichésen is a kerti tevékenység. Bár egy ilyen kis konyhakertben nagy mennyiségeket nem lehet termeszteni, viszont jó érzés olyan növényeket enni, amelyek nálunk teremnek. Mi nem használunk sem növényvédőszert, sem műtrágyát, ezért nálunk minden bio. Három unokám van, felelős nagyszülőként rájuk is gondolok. A gyerekeknek a legjobb játszótér a kert, az erdő. Öröm nézni, amikor az apróságok bejárják, felfedezik a kert minden zegét-zugát és teletömik a pocakjukat a kerti finomságokkal. A telek nagyobb részén erdőt telepítettünk, mellette van a konyhakert. Elöl, a ház körül sok dísznövény, virág van. Nagy kedvenceim a rózsák, a hortenziák és a kerti tó, amely sok madárnak, rovarnak jelenti a nyári melegben a vízforrást. Egész kis ökoszisztéma alakult ki a kertben. Megnyugtató a madárcsicsergés, a kerti tónál a víz csobogása, a sok zöld, a színes virágok és a konyhakert látványa is. Úgy gondolom, hogy egy igazi kertész nem csak a dísznövényekben látja meg a szépséget, hanem a haszonkertben is. Mindig is vonzott a természetvédelem, a környezettudatosság, szeretem az erdőt, a növényeket, a virágokat. Úgy gondolom, hogy természet, a környezet védelmét, megóvását mindenkinek a saját otthonában, a környezetében kell kezdeni és ezzel példát mutatnia a jövő generációjának.
Megosztanád a tudásod másokkal?
Természetesen, igen. Ha valakit érdekelnek ezek a módszerek, ajánlom Gyulai Iván videóit, Borbás Marcsi Kertem című YouTube műsorait és az Anasztázia könyveket. Sok használható anyag, könyv található az interneten és a bácsborsódi könyvtárban is ezekben a témákban, érdemes nézelődni több felületen is.