Mai interjúnkat a bácsborsódi „Őszi Napfény” Integrált Szociális Intézménnyel és azon belül is, egyik dolgozójával: Barna Mihállyal készítettük. Azt a témát jártuk körbe, hogyan jött létre az „Őszi Napfény” - kézműves piac. Milyen előzményei voltak? Miből nőtte ki magát? Mitől lett egy igazi érték nem csak az intézmény, de a település életében is.
Téma: kézművesség
Hogyan jött létre a kézműves piac?
Körülbelül 7 éve kezdtük meg az intézményben a műhelyi foglalkozásokat, aminek célja az ellátottak hasznos, kreatív időtöltése, szellemi szinten tartása volt. Mint minden kezdet: ez is nehéz volt.
Első körben lábtörlő-szövéssel próbálkoztunk. Ez a foglalkozás hamar népszerű lett és hamarosan igény jelentkezett egyéb technikák elsajátítására. Ezt követte a papírfonás. Első körben 3-4 ellátott érdeklődött csak a műhelyi foglalkozások iránt, majd fokozatosan emelkedett a létszám. Jelenleg 10-11 fő szorgoskodik.
A folyamatos foglalkozásoknak köszönhetően, nagymértékben növekedett az elkészített alkotások száma, ekkor kezdtünk falunapokra járni, ahol bemutattuk és árultuk kézműves termékeinket. Bácsbokodon és itt a településen is rendszeresen megjelenünk. Ez után merült fel a lehetőség, hogy az internet segítségével népszerűsítsük az elkészült termékeket. Az intézmény létre hozta a kézműves piacot.
Rendszeresen fotókat készítünk a termékek népszerűsítése érdekében.
Voltak további próbálkozásaink is. Katalógust készítettünk és az országban több szociális intézményébe eljuttattuk azokat, hogy inspirációul szolgáljunk és esetlegesen növeljük az eladásokat.
Hogyan épülnek fel a foglalkozások.
Ezek önkéntes, szabadidős alkalmak. Senki nincs kötelezve a részvételre. Hétfőtől-péntekig, délelőttönként jöhet az, aki kedvet érez az alkotáshoz. Igyekszünk mindenkinek a képességei és érdeklődési köre szerint munkát találni. Igény szerint délután is kinyitjuk a műhelyt. Néhány (nem nyugdíjas korú) ellátott a fejlesztő foglalkoztatás keretében végzi a kreatív műhely tevékenységeit. A fejlesztési jogviszony keretében végzett munkájukért órabérben részesülnek.
Az alapanyagokat, munkaeszközöket honnan szerzitek be?
A munkaeszközöket az asztalos kolléga elkészíti, pl a szövőkereteket, és ezen felül természetesen van lehetőségünk anyagbeszerzésre a fejlesztő foglalkoztatás keretében. Igyekszünk a leghasznosabb kellékeket begyűjteni. Valamint a kollégák, falubeliek felajánlásait (pl. szövéshez fonalak, vagy papírújságok) is fogadjuk.
Milyen technikákat alkalmaztok, miket készítetek jelenleg?
Ahogy említettem szövés és papírfonás állandó részét képezik a foglalkozásoknak. Utóbbihoz leginkább „Petőfi Népe” folyóiratot használunk alapanyagként, ezt tudják legjobban formálni, sodorni az ellátottak.
Ezen kívül fonalgrafikával és pirogravírozással is foglalkozunk.
A fonalgrafika eredetileg különböző minták előállítása fonallal egy bizonyos módszer szerint. Az egyik alapszabálya az, hogy a fonalnak mindig kereszteznie kell az előző szálat és mindig a varrás irányában az utolsó szál melletti lyukba kell ölteni. A minta aszerint alakul ki, hogy az összekötendő pontok (lyukak) milyen módon és sorrendben vannak összekötve.
Ennek a munkálatait előkészítem. Kinyomtatok egy mintát, kifúrom a lyukakat a rétegelt lemezbe (nagyon kemény a lemez). Ezt követően az ellátottal elvégzik a munka szögelés és a fonalazás részét.
A pirogravírozás a legújabb tevékenység. Ez egy nehéz technika, így az intézményben például csak egy fiatalember foglalkozik ezzel. Nagyon leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, hogy egy égetőpáka segítségével különböző formákat égetnek a fába.
Vannak tervek a későbbiekre is, többek között az agyagozást szeretnénk kipróbálni.
Mennyi idő mire elkészül egy –egy alkotás?
Nincs határ szabva semminek és nem is tudnék pontos időpontot mondani. Hetek, de akár egy hónap is lehet az elkészítési idő. Ez az ellátottak aktuális állapotától is függ. Természetesen, ha rendelésre készítünk, akkor igyekszünk határidőt tartani, de néhány nap, esetleg egy hét csúszást érdemes bekalkulálni.
Mitől érték, amit ti képviseltek?
Egyrészt a kézzel készített dolgokba rengeteg időt, energiát fektetünk. Másrészt tényleg igaz az, hogy szívvel-lélekkel készülnek az alkotások és a készítők a lehető legjobb tudásukat teszik bele. Ha az ellátottak szemszögéből vizsgálom a kérdést, akkor egyértelműen megjelenik az alkotás öröme, mint lelki szükséglet kielégítés. Örömmel tölti el őket a saját produktivitásuk, amit nyugodt környezetben valósíthatnak meg. Hogy úgy mondjam: ez a műhely egyszerre fizikai, mentális és lelki műhely is egyben. Mindenkin, aki ide jár megfigyelhető egy pozitív változás.
Mik ezek a pozitív változások?
Maga az elfoglaltság lényegében célt ad az ellátottaknak. Hasznosnak érzik magukat, napi szintű sikerélményt élhetnek át. Fontos számukra, hogy képviselnek valamit. A legfontosabb pedig, hogy örömmel és büszkeséggel tölti el őket, ha megvásárolják egy-egy alkotásukat. Visszajelzést kapnak ezáltal, hogy ők is hasznos részei a társadalomnak. Szenvedélybeteg részlegről sokan járnak például, és tőlük mindig hallom: várták már a hétfőt, hogy újra alkothassanak. Tehát produktivitással is lehet dolgozni a szenvedélybetegségen.
Ha valaki szeretne vásárolni, annak mi a módja?
Interneten keresztül a kézműves piac oldalán, vagy akár telefonon engem is meg lehet keresni rendelésigénnyel. Minden esetben egyeztetünk az elképzelésekről, árakról. Ahogy említettem pontos időre nem tudunk dolgozni, de egy körülbelüli időt meghatározunk, hogy mikorra készüljön el az alkotás.
Ha érdekelne valakit, átadnátok-e a tudást? Foglalkozást tartanátok-e?
Minden csak egyeztetés kérdése. Egy-egy megszervezett alkalommal nagyon szívesen, nem csak oktatás, de eladás céljából is.
Köszönjük az interjút az "Őszi Napfény" Integrált Szociális Intézménynek és Barna Mihálynak!
Kép forrás: https://www.facebook.com/oszinapfeny.kezmuvespiac